Hatékony konfliktuskezelés a gyakorlatban

Szingli cégvezetők figyelem!

Mi teszi fontossá, hogy kiemelt helyet kapjon a kommunikáció a motiválóciós programjainkban?

A hatékonyság növelésére minden munkahelyi vezetésnek szüksége van. Úgy végezhetjük örömmel és sikerrel a munkánkat, ha képessé válunk jól reagálni a környezetünk kommunikatív megnyilvánulásaira. Ezzel a hozzáállásunkkal még a munkatársaink felkészítése is hatékonyabbá válhat.

Tulajdonképpen, ha jól meggondoljuk, az élet minden területén szükség van a hatékonyság növelésére, a konfliktusok gyors kezelésére, legfőképpen az esetleges problémák gyors felismerésére, annak azonnali transzformálásra, átalakításra. Hiszen egy jó vezető egy jó transzformátor is, akinek feladata a közösségi érzés létrehozására, és az együttműködés kialakítására való szándék, hajlandóság elősegítése.

A kommunikációfejlesztés, a vezetési, nevelési konfliktusok megoldása, az új módszereknek elsajátítása igen hasznos dolog. Ennek igénye egyre jobban előtérbe kerül, mint ahogyan például egy mesterségbeli tudás gyakorlati része is, más hivatásoknál.

A kommunikációs módszereinknek a feltárása segítséget nyújthat számunkra a jobb önismerethez- a társadalmi életben, a munkahelyen, az iskolában, a magánéletünkben való könnyebb eligazodáshoz is.

Az ember munkája során boldogabbá, hatékonyabbá válhat stíluskommunikációja mindenszintű fejlesztésével. 

Új kommunikációs szemléletünk kialakulása révén gazdagodik a személyiségünk. A helyes érzelmi és kommunikatív megnyilvánulásunknak megfelelően jóval tudatosabban építjük, fejlesztjük énképüket, énmárkánkat.

Az emberek közötti kommunikáció

A közlésrendszer szakértője jól ismeri a beszéd (verbális) és a testbeszéd: az arckifejezés, a szemmozgás, tekintet, testmozdulat, a gesztusok, a testtartás. (nonverbális – nem szavakkal történő közlés) közlésmódokat

Sokan egyetértenek abban, hogy a verbális közlést, (a beszédet) az információk átadására használják, és a testbeszédet, még ha öntudatlanul is, érzelemkifejezés eszközeként. Tehát a profi közlésmódokat ismerő szakértő jól meg tudja figyelni az emberek nem-verbális, (vagyis az emberek testük által leadott) jeleit, jeladásait.

A jó szakértő az emberi magatartást folyamatosan tanulmányozza, annak az érdekében, hogy az embertársai viselkedés módját megismerhesse. Mégpedig abból a célból is, hogy ez által többet tudjon meg saját magáról is, és arról is, hogy miként javíthatja meg, szebbítheti meg, miként teheti harmonikusabbá kapcsolatait másokkal.

A közlésrendszer nem-verbális formáit csak 1960-as években kezdték el aktívan tanulmányozni. Sajnos az emberek többsége még ma sem tud túl sokat a testbeszéd létezéséről. Pedig igen fontos és hasznos ennek ismerete.

A másik ember nem-verbális jeladásainak megfejtéseihez, és hogy össze is tudjuk a megfigyelt testbeszédet hasonlítani a szóbeli jelzésekkel, egy olyan képesség birtokában kell lennünk, mint az empátia, beleérző képesség és intuíció. Pontosabban, ha az érzésünk az, hogy valami nincs rendben, bizony megfontolandó ezt megvizsgálni, hiszen az illető testbeszéde, testmozdulata, és a kimondott szavak között nincs egyezés, összhang. Vagyis a testbeszéde közölhet valamit, miközben a hangja esetleg egészen mást mond.

Önnek, vezetőnek igen fontos a közlésrendszer szakértőjévé válni.

Hiszen ha például azt látnák, hogy a hallgatók, vagy a kollégák hátradőlnek a széken (figyelem gyengül), összefonják a karjukat a mellkasukon (védekezve, elzárkózva), leszegik az állukat célszerű arra gondolniuk, hogy a szavaik hatástalanok maradtak. Nincs kellő hatáskeltés. Az is lehet, hogy az előadóban is van némi kétely az elmondottakkal kapcsolatban, és ezt érzékelik a többiek, mivel nála sincs meg az összhatás. Ha még a lábát is keresztbe teszi, a kezét az állán, arcát támasztva tartja, hát ez aztán egy kritikus állásfoglalás általános gesztuscsoportja. Tudatára ébredve ennek már jóval könnyebb a döntés. Ha el akarjuk érni a célunkat, másképp kell megközelíteni a témát, ha támogatást, megértést akarunk elérni, ebben az esetben a hallgatóság részéről. Beleérzés, jó megfigyelés nélkül, avagy hajlandóság nélkül hogyan is lehetne észrevenni mindezeket. A szavak nélküli kommunikációhoz szükségünk van a megértő, beleérző képességünkre, szinte a gesztusokból le kell olvasnunk gondolatokat, érzéseket.

A vezetőnek célja, hogy a célszemély megértse a kommunikációt, és végre is hajtsa a kért dolgot. Észrevegye, hogy a kommunikáció (akár a sajátja, vagy másé) összeillik-e, megegyezik-e, összhangban van-e az elhangzott beszéddel Ha szavai és gesztusai nincsenek összhangban, mindenképpen ez átgondolást igényel, és újraértékelést.

Mi is tulajdonképpen a célunk a kommunikáció fejlesztő, motivációs programunkkal?

• A kapcsolat kiépítése.
• A másik fél megértése.
• Az összhang kialakítása.
• Visszajelzésként: az összhatás, összkép megegyezésének az észlelése. Hiszen azt akarjuk, hogy az együttműködés létrejöhessen.
• Egy értékálló környezet kialakítása.

A kommunikáció fejlesztése az érzelmi intelligencia fejlesztésével párhuzamosan történik, hiszen mindezek részeként az éntudatosságunk, önbizalmunk is növekszik.

Programcsomagok összeállításánál minden esetben a területi értékesítési igazgató vagy cégvezető igényeit, céljait vesszük figyelembe, segítve őt problémája megoldásában:

Milyen formában történik a tanácsadás?

» Egyéni konzultáció 
» Kis csoport (3-5 fő)
» Klasszikus csoport (10-12 fő)
» Korlátlan létszám

Mivel a konzultáció/előadás egyéni igényekre szabott és a kitűzött célok is befolyásolják, ezért az egyeztetés feltétlen szükséges. Igényeinek figyelembe vételével tudunk pontos árajánlatot adni.

Vállalkozásban költségként elszámolhatja, hiszen a számlán a következő TEÁOR szám szerepel: „Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás” 

Az együttműködésre irányuló programjainkra szeretettel várjuk az Ön érdeklődését, részvételét is.
Kérjen tőlünk időpontot, hogy egyeztetni tudjuk az igényeket, szükségleteket!

A lenti űrlap használatával kérdéseket tehet fel, vagy jelentkezhet konzultációra.

Dobó Mariann

http://szabadegyetem.com/kapcsolat