Az érzelmi intelligencia fejlesztése a mai ember egyik fontos feladata, amihez az éntudatosság is hozzátartozik. Az öntudatosítás optimális formájában a szenvedélyes vagy viharos érzelmeknek pontosan egy higgadt tudomásulvételét teszi lehetővé. Ez abban a formában is megnyilvánul, hogy egy lépést hátrálunk az élménytől: párhuzamos a „metatudatáram”, amely követi a fősodort eseményeket anélkül, hogy elmerülne, elveszne bennük. Nagy különbség van például aközött, hogy nagyon dühöngünk valakire, vagy hogy közben átfut az agyunkon az önmagunkra vetülő gondolat: „Hű, de dühös vagyok!” A figyelem idegrendszeri mechanizmusai szempontjából az agyi tevékenységnek ez az árnyalatnyi eltolódása vélhetőleg jelzi, hogy az agykéreg pályái aktívan észlelik az emóciót, s ez az első lépés afelé, hogy úrrá legyünk a helyzeten.

Az érzelmek tudomásulvétele alapvető érzelmi készség, amely alapja a többinek, például az érzelmi önkontrollnak.